Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tradi íjak hangolása


Először is szeretném leszögezni, hogy íjász tapasztalat nélkül, lehetetlen íjat hangolni. Tehát kezdőként senki ne várja, hogy a hangolás sikeres lesz, mert nem csak az íjat kell a vesszővel összehangolni, hanem az íjászt a felszerelésével. Szükség van tehát egy kialakult technikára, amihez igazítani lehet a felszerelést. Itt szokták egyébként az íjászok a legnagyobb hibát elkövetni. Gyakran túlságosan hamar várnak eredményt, íjász-koruktól függetlenül. Meggyőződésem, hogy egy szezont is akár, de a kezdetét mindenképp, üres vesszőfogó, hova tovább üres tartalék vesszőfogó előtt kellene tölteni, a technika csiszolása érdekében.

Tehát a gondolataim papírra vetése közben feltételezem, hogy az olvasó rendelkezik tapasztalattal, vagy következetesen a technika csiszolására törekszik.

Alapvető szabály a hangolásnál, hogy nincsen szabály. Tehát pl. lehet, hogy valakinek az hozza meg a sikert, hogy egy lágyabb íjhoz nehezebb pálcát használ, vagy egy nehezebb íjhoz könnyebb pálcát vesz. A hangolás folyamatában, legfontosabb a következetesség.

Az íjra nézve az első dolog, hogy tudjuk milyen erős az íjunk.  Második pont, hogy tudjuk milyen a húzáshosszunk. Fontos, hogy a húzáshosszunkat a meglőtt távolságok függvényében NE változtassuk. Ugyanúgy húzzuk ki az íjat kisebb és nagyobb távolságra is. A változtatás annyiban merülhet ki, hogy íjunkat lentebb vagy föntebb emeljük. Ezt azért kell így kivitelezni, mert már a távolság becslése is nehéz feladat, ha számunkra szokatlan környezetbe kerülünk, a lövés pontosságát már ez is nagyban befolyásolja, hát, még ha a lövési módszerünkbe, még egy változót, a húzáshossz változtatást is beültetjük.

Tehát adott az íj ereje, amit mindig az íjász húzáshosszán kell számolnunk. Gyakran felületesen kezeljük ezt a kérdést, pedig a készítők, egy kivétellel, 28”-on adják meg az íjak erejét. Ettől azonban a legtöbb íjász húzáshossza eltér, gyakran fölfelé. Ebből pedig az következik, hogy pl. egy 28”-on 40#-os íj, pl. 30”-on már jóval erősebb is lehet.

Térjünk át a nyílvesszőre. Ma, a kereskedelemben többféle fából készült pálcát, fatestet lehet vásárolni. Ezek tulajdonsága nagyon eltérő lehet. Sajnos, még ennek a dokumentumnak a kereteit is meghaladná, ha megpróbálnánk végig járni, hogy az egyes faanyagok hogyan viselkednek lövés közben. Ezért csak a legelterjedtebb pálcával, a borovi fenyő testtel foglalkozunk. Ugyanezen elvek alapján bármely vessző viselkedése leírható.

A hangolás során, az egyik legfontosabb a vessző keménysége, vagyis hajlékonysága. Ez határozza meg, hogy a pálca, a lövés pillanatában mennyire hajlik meg. Ezt angolul spine-ban (szpájn) határozzuk meg. Ennek, a mai napig nincs a favesszőkre nézve, egységesen kialakult szabványa. Ennek két oka van. Az egyik hogy minden készítő arra törekszik, hogy a saját „szabványát” érvényesítse. A másik ok, hogy ezek a „szabványok” a gyakorlatban, csak bizonyos tűréssel, rugalmassággal alkalmazhatók. Miért? Pl. vegyünk egy Szalóky-Kelemen III. vesszőt. Ez, a gyártó által meghatározott hosszon, a III.-as keménységű kategóriába tartozik. Ha viszont valakinek rövidebb kell belőle, mindjárt változik a keménység is. Tehát egy lágyabb, II. keménységű pálca is megfelelő lehet.  Gyakorlatilag ugyanazt a logikát kell alkalmazni, mint az íj választásánál, amikor a fonterőt mérlegeljük a húzáshosszunk tekintetében. Továbbá mi történik, ha valakinek jó a II. keménységű pálca, s ilyennel is lő, de egy „baleset” alkalmával, egy hegynyivel (kb. 1”) megrövidül a pálca? A keménység azonnal „elmászik”, s vessző mindjárt nem oda megy, mint ahova a gazdája addig megszokta.

A másik befolyásoló tényező a görbeség. Több, kevesebb idő után a pálcák elgörbülnek. Helytelen tárolás, természetes száradás, egyéb, az erre befolyással levő körülmények miatt. A görbeség azért fontos, mert alig észrevehető lehet, de mégis fontos, mert a görbület irányába megváltozik a vessző hajlékonysága, s másképp viselkedik, a pálca a repülés közben.

A vesszőnél, a harmadik, felhasználó által is befolyásolható tényező a hegy súlya. Ennek még kevésbé kialakult a rendszere, mint a pálcák hajlékonysági osztályozásának. Magyarán nem lehet 10 grain-enként hegyeket vásárolni, csak elvétve. Pedig nagyban befolyásolja a vessző hegye, a pálca hajlékonyságát.

Egy kicsit közelítsünk rá a feladatra jobban. Nézzük meg, hogy mit kell elérni a három leginkább befolyásoló tényezővel, az íj erejével, az íjász húzáshosszával és a vessző hajlékonyságával.

Célunk az, hogy tiszta kirepülést érjünk el. Ez a következő képen néz ki. Az oldás pillanatában, csigás szlengből véve a robbanás pillanatában a vessző mértani közepe táján az íj irányába hajlik meg, valahogy így: „)”. A folyamatkövetkező része, amikor a vessző a másik irányba hajlik meg, ilyen formán: „(”. Ekkor azonban már a vessző a markolat mellett halad, jó esetben nem is érintve a markolatot. Mire a vessző eléri a következő „)” ilyen hajlást akkorra az már elhagyta az íjat. A vessző, ezt a mozgást, a saját hosszanti tengelye körüli forgással kombinálva, a becsapódásig, csökkenő frekvenciával végzi.

Hogyan befolyásolja a fenti képet az íj ereje? Minél nagyobb az íj ereje, annál jobban meghajlítja a pálcát. Rossz választás esetén, akár a pálca töréséhez, balesethez is vezethet a lövészet. Minél kisebb az íj ereje a pálca keménységéhez képest, annál kevésbé hajlik a pálca. Ez a szóráskép romlásához vezet.

A húzáshossz azért fontos, mert a fatest hossza, nagyban befolyásolja a vessző hajlékonyságát. Rosszul megválasztott – túl hosszúra hagyott - pálcahossz nem csak többletsúlyt jelent, de megnöveli a hajlékonyságot is, ami ahhoz vezethet, hogy nagyon „csavarog”, „tekereg” a vessző a levegőben.

A vessző készítéséhez használt fatest hajlékonyságának jelentősége, bizonyára világossá vált már mindenki számára. Pontosabban az, hogy milyen összefüggés van a fatest hajlékonysága és a lövés folyamata között. A pálca fájának szerkezete az, amitől függ, hogy a pálca mennyire lesz meghajlítható.  Általában betudható, hogy a merevebb pálca nehezebb is.

Most érkeztünk el oda, hogy el kezdjük vizsgálni, hogy milyen jelenségek keletkeznek az egyes hibákból. 

Néhány jelenség, hiba és javítás, amiket tapasztaltam. Bizonyára van olyan, amit ti láttatok, de más még nem. Írjátok le hozzászólásban.

 

Jelenség

Hiba

Javítás

Tekereg” a vessző a levegőben, törés

 

Túl lágy a pálca az íjhoz  

könnyebb hegy felszerelése, ha lehet pálca rövidítése, pálca csere

A szóráskép a vessző kifutási oldala irányába tolódik

 

Túl kemény a pálca

Nehezebb hegy felszerelése pálca csere, lágyabbra

A vessző „felkapja” az elejét oldáskor 

 

Túl kemény a pálca
Túl könnyű a hegy

Nehezebb hegy felszerelése Pálca csere lágyabbra

A lövésnek túl nagy az íve

 

Túl nehéz/kemény pálca

Hegy csere, pálca csere
Túl nehéz a hegy

A szóráskép a vessző kifutási oldala irányába tolódik

Görbület keletkezett kifutási oldal irányába

Pálcaegyengetés, csere

Végezetül hadd írjak le egy módszert, amivel viszonylag gyorsan lehet jól hangolni. Vásároljunk össze többféle pálcát, mondjuk hármasával. Súlyban, típusban, méretben. Készítsünk belőlük vesszőket. Néhány napig kísérletezzünk, hogy melyikkel tudunk a legjobban lőni.  Amelyik a legjobb szórásképet adja nekünk, az a nekünk való pálca.

A hosszú távú eredmény elérése érdekében, ne változtatgassunk sűrűn a felszerelésen. Sem íjon, sem vesszőn. A legjobb, ha egyet szokunk meg, s azt használjuk sokáig. Egy lövésben 10% a felszerelés, 20% az íjász technikai tudása, 70% a koncentráció.